A fém
A tükör előtt álltál és vállig érő hajad fésülted.Tudtad,hogy nézlek és kokettségedel igyekeztél vágyakat ébreszteni bennem.Ismerem a szabályaid,hogy szenvednem kell érted,ha csókolni vagy bármilyen módon érinteni akarlak.Utolsó érintkezésűnk sebei már begyógyultak,Lóvagló pálcával kaptam 65-öt és meg engedted hogy megcsókoljalak,majd újabb 35 után engedted,hogy kinyaljalak majd melleidre élveztem.A te élvezeted a kinzás,mivel erotikus vágyad szadista jellegű.Igy intim perceinkben megköveteled ugy magadtól,mint tőlem is a szenvedést.Irántad érzett érzelmeim vegyesek,félek a szenvedéstől mit kilátásba helyezel mindkettőnk számára egy esetleges intim alkalommal de ugyan akkor kivánlak és akarlak érezni,megérinteni.Most is játszól velem tudom,
hogy ha kezdeményeznék,köteleznél mindkettőnket újabb szenvedésekre.Meg akadt a szemem szép formás lábadon.Ezt észre vetted mert felém fordultál,kezedel hajadat kontyba csavartad és kokke-tálva kérdezted:
-Tetszem?
-Gyönyörű vagy.-mondtam és láttam,hogy tetszik a válaszóm.Hajadat fogva lassan felém jöttél.
Oly közel jöttél hogy érezzem az illatód és,hogy halljam halk sutógásód.
-Csak gyönyörű vagyok vagy meg is kivántál?Kérdésed célratörő volt és probáltam hallgatásal időt nyerni.
-Nem válaszolsz?Félsz tőlem?-kérdezted nevetve.
-Nem félek.Csak nézlek,mert szeretlek nézni.El engedted a hajad és kezedel gyöngéden megsimi-tóttad az arcom.
-Bennem is erős a vágy.Ezt csak azért mondóm,hogy tudd,hogy mit érzek irántad.-mondtad és vissza mentél a tükőr elé a fésűdért és hajcsattokért,hogy eltedd a helyükre majd nagyon érzékien rúzsozni kezdted a szád a sötétbordó szinû rúzsal.Miközben nézlek jellemezni probálak:Ragadozó nôstény vagy,ki természet adta bájodal vonzól,mint mágnes a vasat.Élvezed,hogy újra és újra el-csábitsz és csábitásod következményeként szadista erotikád játékszabályait elfogadóm.Ezt nem tudom megmagyarázni miért teszem vagy talán nem vagyok elég bátor ahoz,hogy magamnak megfogalmazam.Szeretlek!
Megint elôttem állsz,kiérzem tekintetedbôl,hogy játszani akarsz.Meztelenséged csak egy selyem blúz fedi.Meztelen lábaid kéjjesen gyönyörûek…És még közelebb jössz felém,hogy megérintse-lek.Akarod,hogy akarjam a játékod.
-Ohh édesem,miért vagy ennyire feszült?-kérded.Megsimitóm forró combod és arra kérlek:
-Segits,hogy szeresselek!Az ölembe ülsz megsimitód az arcom és csókolsz elöszôr gyöngéden majd egyre szenvedélyesebben és közben lemeztelenitsz,én is kigombolóm a blúzod,kicsi de formás melleid megcsókolom és mivel vágyam azt diktálja gyöngéden válladba harapok.
-Igazad van,játszodjunk a kéjjel,válasz a vesszô és a korbács közôtt.
-Legyen a vesszô.-mondóm anélkûl,hogy megérteném ez már a te játékod.Nem tudom,hogy hon-nan de egy vesszôt nyomsz a kezembe.
-Ne kimélj ha szeretsz!Üss erősen,hogy fájon!-parancsolod és az asztalra könyökölsz és kidülesz-ted formás farodat,hogy félre érthetetlenűl megértem hova kéred az újabb kinokat.Ilyet még eddig nem kértél tőlem csak adtál és épp ezért tudom,hogy ez fáj.Megsimitóm formás farodat és reá su-hintók a vesszővel.Tudom,hogy ez nagyon fájhat,mégis azt kérded tőlem:
-Csak ennyire szeretsz?Bizonyitani akarok és ütéseim erőteljesek lesznek,mert nagyon szeretlek.Tested meg-meg rándul.Farod előbb csikos majd piros és duzzadt lesz és nem lehet meg-fogalmazni azt a vágyat mit irántad érzek.A vesszőm kemény lesz és tested minden rándulásakór,
kéjt érzek és nagyon-nagyon szeretlek.Tőbb pálca ütés és vonaglás után felém fordulsz és markod-ba veszed ágaskodó vesszőm.
-Látod,hogy miért kell a fájdalom?-kérded.Nagyon szégyelem magam de igazán nem értem,hogy miként történhetett ez meg velem.Kéjesen mosolyogsz reám miközben kezedbe veszed a korbá-csót.
-Akarom érezni én is ezt a kéjt!-mondod és megértlek.Az asztalra hasalók és kezeimel megszóritom az asztal széleit.Tudom,hogy fájni fog mert nagyon szeretsz.Felkészitem a hátam a korbács ütésekre de kezed gyöngéd simitását érzem a hátamon.
-Csak lassan haladjunk a csúcs felé.Élvezzűk a fájdalmat!!!-mondód és csak most tudatosúl ben-nem,hogy szadista természeted most gátlástalan lesz.Nyelvedet érzem amint gerincemen végig-halad,majd korbácsod szijja a húsomba csíp.Nagyon fáj megremeg a testem és megfeszitem izmaim.
-Csak nyugodtan.Lazitsd el magad!Hosszasan foglak korbácsolni. !-mondod.Probálok lazítani de az újabb korbácsütések miatt ez nem sikerûl,fájdalmasan éget minden ütésed de bûntudatóm erôsebb és ezért ugy érzem korbácsolásod jogós,mivel kínoztalak én is és gyönyôrt mertem érezni vonaglásodban.Probálom számolni,hogy eltereljem figyelmem az égetô csipôdésekrôl.Majd meg-állsz és meleg leheleted érzem sajgó hátamon,és nyelvedet melynek nyoma után,újabb égést érzek de ezt már szeretem,szinte élvezem.
-Térdelj elém szerelmem!-sutogod és engedelmeskedek.
-Parancsoljon úrnôm!-mondom térdelve.Korbácsod újból a hátamba csíp.
-Nem vagyok az úrnôd és te sem vagy az uram.Szeretôk vagyunk és kéjt adunk egymásnak!-ma-gyarázod –Azért térdelsz elôttem,hogy ellenôrizd le izgalmi állapotomat.Tudom,hogy szereted!
Ismersz,és szeretem,hogy játékodba teret kap az én vágyam is.Az igazság az,hogy mikor eléd tér-deltem az elsô dolog nedves kelyhed volt mit észre vettem viszont megtanitóttál arra,hogy annak birtoklásáért szenvednem kell mert ebben a játékban ez a te vágyad.Ezért meglep kérésed.Beléd nyalok de a következô pillanatba csattan a hátamon a korbács,újabb égetô fájdalmat ókozva.
-Ne siessûk el szerelmem!Becézgetésre vágyok!-magyarázod korbács ütésed ókát.Nézlek.Látom,
hogy kezedbe újabb ütésre igazitód a korbácsot.Illatód játékra ösztönôz.Megcsókolom a combod,a hasad,kezed melyben a korbácsot fogod apró csókokkal becézem végig haladva a karodon,melleid kezdem csókjaimal szeretni.Kezeimel végig símitom lábszárad majd szét akarom nyitni,hogy be-férhesek,mikor újabb korbács ütést kapok,ezútal hármat is.Az égetô fájdalom miatt a lábaid elôtt heverek,görcsôsen át ölelem azokat,hogy kegyelmezz.Erre viszont nem kérhetlek mert már tud-tomra adtad,hogy az erotikus vágy nem jótékonysági cselekedet.Kell érezni mit a társ vágynak érezz!Lassan elengedem a lábaid.Lábfejedel megsímitód az arcom majd a nyakamra helyezed a talpad.Nem tapotsz csak gyöngéden játszól velem.Mozdulatlanul élvezem amint selymes talpad melegiti a nyakam.Egy rövid idô után viszont kezdem érezni nyakamon tested súlyát mit újabb korbács ütések követnek.
-Arra kértelek,hogy térdelj elém!-mondod.Magam elôtt a lábaid látóm.Próbálok eléd térdelni de minden mozdulat nagyon fáj.Megcsókolom lábfejed mit szépnet találok és reménykedek,hogy ha becézem a tested csókjaimal,nem korbácsolsz tovább.Lábszárad is becézgetem és sikerûl eléd tér-delnem.Megsímitód az arcom és ebben az érintésben rengeteg szeretettet érzek.
-Szeretném,ha nem haragudnál reám amiért ennyire megkinoztalak!
-Megértem a vágyad.-mondóm.Reám mosolyogsz és közben lábfejedel vesszôm símogatod.Melle-id kezdem újra becézgetni.Lábmunkád erôs erekciót eredményez és ezt érezve te is szét nyítod a lábaid.Apró csókokat kapsz a combodra és lassan haladók kelyhed felé.Mikor kelyhedhez érek a korbácsszijat nyakamra tekered és pórázként használod,irányitsz.Kezeimel megmarkolóm faródat.
Érzödnek a vesszô nyomok,tapitásuk nekem kéjes de neked fájhat mert megfeszíted az izmod.
Nyelvjátékomra viszont szaporább lesz a szuszogásod,el engeded a porázom szóritását és tenye-red vállamra síklik.Magamba szivóm bô nedved.Kéjjes a nyögésed mikor erôteljesebben megszó-
ritóm megvesszôzôt farod.Tested többszôr megrándul,a vállamba marsz és kéjesen síkoltól.
Ilyen kemény munkát,mint mi is egymásal csak a kovács végez,miközben formálja a fémet,gon-dolom elfáradtan
.
