Életképek*
1.
Az utóbbi napokban feszült voltál és ma veszekedtûnk is mert elraktad az usb tárolótt a fiókba.Ténylegesen csak rendet raktál,de engem felháborit ha a dolgaimhoz hozzányulsz.Dühôsen reám csaptad az ajtót.Sikerûlt úgy felháboritanod,hogy nem tudtam a gép mellé ülni,pedig lett volna munkám.Zuhanyoztam,hogy oldjam idegeségem.Egy ingért mentem be a szobába.Összkuporodva ültél a fotelbe és Grieget hallgattad.Talán a hangerő miatt de nem vettél észre,hogy nézlek.Igazán gyönyörkődtem benned amint lehunyt szemmel teljesen csak a zenére figyelsz.Meztelen lábszárad összekulcsolt kezedel magadhoz ölelted.Ebben a pózban annyira nő voltál,hogy elfeledtem a dühöm.Akartalak.A fotel elé ültem és hallgattam veled Grieget.Hátam a fotelnek támasztóttam,lábújaid a vállamhoz nyomodtak.Jobb lábadon éreztem a körmödet is,mit nagyon kellemesnek találtam.Bár mindig láttam,hogy szépek a lábaid,eddig nem foglalkoztam különösebben velűk.Most viszont akartam látni,érinteni,ezért utána nyúltam és áthúztam a vállamon a jobb lábad és mivel engedted többszőr meg is csókoltam.Az életben igazán ritkán volt harmonia érzetem.Valami vagy túlsúlyban van vagy hiányzik.A harmonia pillanata volt,a meztelen vállamon pihenő meztelen lábad a zene és mindezek szépsége...Öngyújtód fémes kattanása zavarta meg harmonia érzetem.Meg igérted,hogy csak ha nagyon feszűlt vagy és más lehetőséget nem találsz,csak akkor gyújtasz reá.Zavart,hogy most még szóban sem hozhatóm mert modortalanságom miatt gyújtóttál reá.Égető fájást éreztem a hátamon.Reflexszerüen húzódni akartam de lábad reámfeszűlt.
-Maradj!Ne mozogj!-sutogtad és most vettem észre,hogy egy szeánsz közepén ülők,szadista vágyad tárgyaként.Igy az újabb égető fájdalmat megprobáltam elfogadni de mindenképp tudtodra adni,hogy vágyad a vágyam.Lábad magamhoz öleltem és csókoltam.Kezeddel megsímitóttad a homlokom.
-Igen,valahogy így gondoltam én is,csak tôbb vággyal.-mondtad és tarkóm közelébe tartóttad az égő cigit,éreztem,hogy meleg de még nem égettél.
-Egy kicsit gyakorolni fogjuk a vágyat!-mondtad és lassan közelitettél,már fájt.Szorítóttam lábszárad a combodat csókoltam és probáltam távolodni de kezedel hajamba túrtál és nem engedtél.
-Érzed,hogy mennyire tudd fájni a vágy?Ballábad elôbbre nyomtad és úgy helyezted,hogy talpad elérhetô legyen.Megértettem és megcsókoltam.Nem az égetô fájdalomért,hanem azért mert ténylegesen szeretlek...
*(fekete szinû karaktereim köszönet Valakinek aki olvas!)
