Beszélgetünk. Megemlíted, hogy szeretnéd, ha kicserélnénk a szoba bútorzatát.
Hallgatlak. Hangodba rengeteg szenvedély van. Megkívánlak. Nyakadba csókolok.
- Most nagyon kegyetlen tudnék lenni. - mondod.
- Hogy érted ezt, Szerelmem? – érdeklődök.
- Úgy, ahogy már többször kérted, de nem tudtam az lenni. Most érzem ezt a vágyat. Most nagyon élvezném. Megcsókolom az ajkad. Hagyod, hogy átszívjam nyelvedet számba, közben vetkőztetjük egymást.
- Szeretnék szembesülni kegyetlen vágyaddal. - suttogóm. Elnyomsz magadtól.
- A szabályokat én diktálom, csak ott érinthetsz, ahol megengedem. - közlöd a szabályokat, amelyeket elfogadok. A fal elé vezetsz, a kezemre kell támaszkodnom, és megparancsolód, hogy fegyelmezetten viselkedjek. Aztán a hátamba tép a korbács. Nem ütsz erőseket, szoktatsz az érzéshez. Mikor leállsz, közel jössz. Megsimítód hátam.
- Még most is kíváncsi vagy milyen az, amikor kegyetlen vagyok? – érdeklődsz.
- Igen, fontosnak tartóm, hogy megismerjem ezt az arcodat is. - újabb korbácsolásba kezdesz. Ezeket sem érzem kibírhatatlanoknak, de igazán nem tudom számolni, mert nincs ritmusa. Talán így élvezed? Szeretném látni az arcod. Mikor kezeddel megint végigsimítasz hátamon, megjegyzed.
- Egészen élvezetes. Te is élvezed szerelmem?
- Inkább kéjesnek érzem, bár kicsit éget. - válaszolóm. Átölelsz, arcodat hátamhoz nyomod. Alapjában nagyon gyöngédnek érezlek és szenvedélyesnek.
- Sebeid ápolását fogom kéjesnek találni! - egy eddig még ismeretlen arcoddal szembesülök, kijelentésed által. Kérdezni szeretnélek, de újabb sorozatba kezdesz. Ütéseid határozottak és szaporák, rettenetesen csípnek. Nem birok tovább lábon állni. Térdre ereszkedek, de nem kímélsz, sőt erőteljesebbeket ütsz. Mikor megállsz kezed ujjait hajamba túrod és azt parancsolód;
- Csókolj! Sokszor álmodoztam erről a szenvedélyről, most viszont a fájdalom miatt nehéz mozdulnom, bármennyire is kívánatos meztelenséged látványa. Te viszont ajkamhoz hajolsz, szenvedéllyel csókolsz. Nyakad meg van izzadva. A fájdalom ellenére is megkívánlak. Arcomat melleid érintik. Megcsókolom, meg is szívóm. Hajamba túrt kezeddel irányítasz, így eléd állok. Csókod vad, követelőző, és rettenetesen izgat szenvedélyességed.
- Figyelmeztettelek, hogy ne kérd kegyetlenségemet, - mondód a vágytól szinte fuldokolva és közben csókolsz, vággyal mellkasomba harapsz. Egyre jobban érzem én is a vágyat irántad. Miközben csókolom kívánatos ajkad, megérintem nedves szeméremajkaid. Megpofozol.
- Ezt még nem engedtem meg! Azért még szenvedned kell! Sokat! - kiáltod és nyomsz a fal felé. Korbácsütéseid erőteljesek, helyesen fogalmazva szenvedélyesek. Sebeznek. Nem kímélsz, ténylegesen szenvedélyed kegyetlenségét adód. Megint térdre kényszerítesz, és védtelenek érzem magam, mert tovább pattogtatod a korbácsot a hátamon. Majd elém állsz, fejem nedves kelyhedre szorítod.
- Nyald! - szenvedéllyel könyörögve mondód. - és úgy irányítasz, hogy ánuszod se kíméljem a nyalakodástól. A fájdalom ellenére leírhatatlan módon kívánlak, így pillanatok alatt megremegsz a gyönyörtől.
*
Annyira gyöngéd vagy, ahogy ápolod a sebeim. Kérésemre meztelen vagy.
- Kéjesnek találod? - érdeklődök, mert érzem, amint ujjaddal elidőzöl a seben.
- Nem, ez több mint kéj. Szeretek ápolni. Olyan csodás látni amint begyógyul egy seb. Azt hiszem, lényemhez tartozik az ápolás. Megcsókolom a combod.
- Ha majd begyógyulnak, megint megsebzel?
- Nem tudom. Tudhatnád, hogy nem vagyok szadista! Szenvedélyes vagyok, úgy, mint te is. Most ez volt a vágyam, és mert akartad, adtam magam, de nem azért, mert szadista vagy domináns lennék. Egyszerűen ez volt a vágyam és ne kérdezd meg, hogy miért, mert nem tudom.
- Legalább élvezted? - faggatlak már azért is, hogy nyújtsam az ápolási időt. Az igazság az, hogy szeretek így combodon feküdni és nézni frissen borotvált puncidat és közben beszélgetni bármiről.
- Élveztem, mert tudtam, hogy egy olyan vágyad tudom kielégíteni, amit már többször kértél. Most nem tudnék olyan lenni, mert most nem érzem azt a szenvedélyt. Puncidba csókolok. Próbálsz rendre utasítani.
- Most ne tedd ezt velem. Majd ha leápoltam a hátad!
- Tükrös szekrényt vegyünk, hogy lássuk, mikor szeretkezünk. - nem szólsz, és ez azt jelenti, te is így akarod.
